Miért ilyen lassú a weboldalam a PageSpeed Insights szerint?

PageSpeed Insights Teszteredmény

Szinte naponta teszik fel a kérdést fórumokon, miszerint ha rákattintok a weboldalamra, akkor számomra elég gyorsnak tűnik, de a Google Speed Teszten hatalmas bukta az oldal. Miért van ez? Kell hinni a gyenge PageSpeed Insights eredménynek? Na és persze a legfontosabb, hogy mit tehetnék a javulás érdekében?

Tényleg lassú és ha igen, miért lassú a weboldalam?

Amennyiben ön egy cégvezető és van saját weboldala, akkor nagy valószínűséggel már beruházott egy gyors laptopra is. De a legtöbb weboldalt, főleg azokat, amelyek a nagyközönségnek szólnak nem egy erős laptopról, hanem egy mindennapi használat által leterhelt mobiltelefonról tekintenek meg.

Innentől pedig a weboldal sebessége szinte végtelen számú tényezőtől függ, kezdve a szerver elhelyezkedésétől az aktuális időjárással bezárólag. Példának okáért Erdélyben vannak olyan mobiltornyok, amelyek csökkentett kapacitással működnek viharos időjárás esetén. Jön a vihar, oda a jó internet…

Tehát az, hogy mi mit gondolunk a saját weboldalunkról egy kicsit sem fedi a valóságot.

Ugyanakkor az is tény, hogy a Google nagyon magasra teszi a lécet, sokszor elég nehéz, szinte lehetetlen megugrani. Ezért ne essünk kétségbe se, ha sosem tudjuk elérni az egyébként időről-időre változó minimum kérelmeket.

Régen gyakori eset volt, hogy nem is tudta jól mérni az oldalt ez az eszköz, ezért nagyon sokan mind a mai napig azt javasolják, hogy hagyjuk figyelmen kívül az egészet. Persze megtehetjük, de a Google nem fogja.

Ezért, hogy rövidre zárjuk a kérdést, a személyes javaslatunk az, hogy ha sárga zónában van a PageSpeed Insights eredmény, akkor még várhat egy kis időt a dolog, de ha piros zónás, főleg az asztali lekérés eredménye, akkor nem éri meg habozni. Lépni kell!

Mit lehet tenni a weboldal gyorsaságának javulása érdekében?

Igazából manapság egy egész iparág épült ki arra, hogy a lassú weboldalakat felpörgesse, és számos egymástól eltérő, de együtt is alkalmazható megoldás született. Így csak pénztárca kérdése, hogy melyeket alkalmazzuk.

Ugyanakkor kisvállalkozóként pont ez az a tényező, amely meggátolhat a sikerben, ezért sokszor saját magunk kezdünk el alkalmazni ingyenes eszközöket. Bár ezen eszközök, WordPress oldalak esetén bővítmények használatával is nagyszerű eredményt lehet elérni, valójában a próbálkozás egy kétélű penge. Ha nem vesszük elég gyorsan észre az így eredő hibákat, akkor többet bukhatunk, mint amennyit nyerhetünk.

Viszont akár saját magunk kezdünk el megoldást keresni, akár szakembert bízunk meg a feladattal, az alábbi dolgokat feltétlen meg kell vizsgálni, és a végső döntést mindig mi magunk kell meghozzuk.

1. Külső források

Van-e szükségünk 3 különböző képvetítő modulra, amely különböző szerverekről tölti le a saját erőforrásait a mi szerverünk helyett?

Van-e szükségünk 5 féle követőkódra, amely szintén külső szervereken tárolja az információt? (Google Analytics, Facebook Pixel, Hotjar, …)

Tényleg szükségünk van-e különböző külső szolgáltatásokra, mint pl. Google reCAPTCHA, Facebook poszt beemelése a weboldalra?

Ezek mind-mind olyan szolgáltatások, amelyek nagyban hozzájárulnak az oldal lassúlásához.

2. Hány fájlból áll a weboldalunk?

Amennyiben jobb egérgombbal kattintunk a weboldalunkra, majd a Vizsgálat (Inspect/Inspect element) lehetőségre, akkor megjelennek a fejlesztői eszközök, itt az Hálózat (Network) részben nyomon követhetjük, hogy hány fájlt kell betöltsön a böngésző ahhoz, hogy megjelenjen a weboldalunk.

Meg fogunk lepődni, amikor azt kapjuk, hogy 50 javascript fájl, 30 css fájl és legalább 12 féle betűtípus mellett legalább 50 képet is letölt az oldal, így ha az egészet összeszámoljuk, akkor máris megközelítettük a 150-es számot.

Ha önnél is ez a helyzet, akkor ideje egyesíteni a .js és .css fájlokat, tömöríteni amit csak lehet és elgondolkodni azon is, hogy a .jpg képeket .webp -kre cseréljük.

Azt viszont tudnunk kell, hogy nem várt működésbeli változásokkal járhat főleg a javascript fájlok egyesítése, így feltétlen le kell ellenőrizni az eredményt legalább 2-3 különböző eszközön és böngésző típusban.

3. Gyorsítótárazás

Az előző lépés arra szolgált, hogy az internet forgalmat csökkentsük. De nagyon sokszor már a saját szerverünkre való kapcsolódás pillanatában eldől, hogy mire számítsunk.

A kliens csatlakozik a szerverre miután átment a terhelés elosztó szerveren, a szerver az adatbázis szerverre, az válaszol a szervernek, a szerver értelmezi az adatokat majd válaszol a kliensnek. Ez a minimális séma, de az is lehet, hogy még mielőtt a kliensnek válaszolna a szerver, még igénybe vesz más szervereket is.

Még gondolatban is nehéz követni, de mi értelme ezeket a lépéseket egytől-egyig megtenni, használni az erőforrásokat, ha az eredmény minden egyes lekérés után ugyanaz?

Ezért feltalálták a Cache / Page Cache / Database Cache / Client Cache megannyi fajta gyorsítótárat, amely a kigenerált eredményt lementi és használja egy meghatározott ideig.

A gyorsítótárak használatát viszont csak akkor ajánljuk, ha tényleg statikus a weboldalunk, azaz nincsen vásárlási opció rajta, nem kell semmiért bejelentkezni. Ellenkező esetben mindenképp kérjük szakember segítségét.

4. CDN szerver használata

Azt már tudjuk, hogy a weboldal sebessége függ a szerver és a kliens közti távolságtól, ezért választunk mindig a klienskörhöz közeli szervert magunknak. De mi van ha a világ összes táján szeretnénk árulni?

Erre az esetre találták ki a Content Delivery Network vagy Content Distribution Network kifejezést, röviden a CDN-t, amelynek működési elvét úgy kell elképzelni, mintha csak klónoznánk a szerverünket és elhelyeznénk a világ számos pontján. Így minden felhasználó a hozzá legközelebb található szerverről kapja a választ. És az sem elhanyagolható tényező, hogy ha kiesik az egyik katona a sorból (azaz az egyik szerver), attól nem esik el az egész hadsereg.

Persze ez a szerver-hálózat magával hozza a szerverek szinkronizálásának problémáját, így megint csak azt tudjuk ajánlani, hogy kérje szakember véleményét, vagy legalább nézzen meg egy oktatóvideót, ha belevágna.

PageSpeed Insights alternatívák

Amennyiben a fenti lépéseken már túl vagyunk, és még mindig úgy érezzük, hogy túl lassú az oldalunk teszteredménye, és már rá se tudunk nézni a teszteszközünkre, akkor itt van pár alternatíva.

Pingdom Website Speed Test és GTmetrix: mindkét eszköz, gyors, ingyenes és részletes elemzést kínál.

WebpageTest: ez az eszköz annyiban másabb, hogy látványosabban kirajzolja az egyes fájlok letöltésének folyamatát

Dotcom-Tools: egyszerre lehet több helyszínről is letesztelni az oldalt

Amint láthatjuk eszköz van bőven, lehetőségek is. A nagyok sokszor a másodperc ezredrészeiért harcolnak. Akkor miért maradjunk ki mi a versenyből?

Hát kalandra fel!

Hasznosnak találtad ezt a cikket? Tetszik az, amit el akarunk érni az online térben? Akkor kérlek mutasd meg ezt másoknak is.

Hogyan nyissunk webshopot?

Hogyan nyissunk webshopot?

45 + 1 Kérdés webáruház készítés előtt

A tavalyi év fenekestül felforgatta az online világot. Gondolhatunk itt az oktatás térnyerésére az online világban, az egyes szervezetekre, akik ezidáig mereven ellenezték az online jelenlétet, és most szemvillanás alatt pálfordulatot vettek, de kisvállalkozóként nagyon sokan döntünk úgy, hogy itt az ideje az online értékesítés felé nyitni.

Nemrég egy baráti beszélgetés is ebbe az irányba terelődött és kb. a 15-dik kérdésünk után az illető személy azt mondta: Húúú én nem is gondoltam, hogy ennyi mindenre kellene gondolni. Én azt hittem, hogy csak csináltatok egy webshopot és kész az egész, onnantól tudom én kezelni tovább.

Ezért két tanácsot adtunk neki. Első tanács az volt, hogy fogjon egy nagy lapot és rajzolja le a terméke online értékesítésének folyamatát. Attól a pillanattól, hogy megjelenik a termék képe egy potenciális vásárló telefonján, addig a pillanatig, hogy a vevő megkapja a terméket.

De ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, először fogjon egy másik lapot és jegyzetelje le az összes olyan kérdést, amellyel szembe találkozik az információgyűjtés során, és addig ne kezdjen semminek, amíg legalább felére nem kap választ.

Jó választ pedig csak jó kérdésre tudunk kapni, ezért most össze írtunk egy olyan kérdés listát önöknek, amely akkor is segít, ha saját magunk akarunk mindent megcsinálni, de akkor is hasznos lehet, ha egy szakemberrel akarjuk elkészíttetni az egészet, de nem akarunk zsákbamacskát venni.

Az alábbi listában elméleti kérdésektől fogunk a gyakorlati kérdések felé haladni, és egyetlen kérdés sem fog olyan témát taglalni, amely túl nehéz lenne bárki számára. Ugyanakkor azért nem fogunk választ adni a kérdésekre, mert ezek olyan válaszok lennének, hogy minden vállalkozás esetében más-más arányban lennének igazak. Így mindenki maga kell mérlegelje, hogy milyen irányba halad.

Tehát jöjjön a kérdéslista:

  1. Hányféle termékem van? Mekkora a kereslet rá az online térben? Van-e annyira jó a termékem, hogy piacot generáljon magának az Interneten?
  2. Milyen lehetőségeim vannak ha webáruházat szeretnék nyitni? Melyik megoldás mennyi anyagi ráfordítással jár a megnyitás előtt? Mennyi a fenntartási költség?
  3. Van-e lehetőségem a Facebook-boltban árulni a Facebook vagy az Instagram fizetési funkciójával? Mennyi az értékesítési díj? Megéri-e nekem?
  4. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár egy webshop bérlése?
  5. Van-e olyan Marketplace a környezetemben, amelyen sikeresebben jelen tudnék lenni, mint egy saját webáruházzal?
  6. Mekkora klienskörrel rendelkezem jelenleg? A részükről van-e igény egy webáruház létezésére? Fel tudom-e használni őket a webáruházam népszerűsítésére?
  7. Van-e Google Cégem?
  8. Van-e Facebook oldalam, Instagram oldalam, Pinterest oldalam, YouTube csatornám? Ha nem tudok ez egészen jelen lenni, akkor melyik a legfontosabb a számomra?
  9. Van-e saját brandem, színvilágom, arculatom a közösségi oldalakon?
  10. Keresnek-e az emberek a termékemre a Google-ben? Hát YouTube-on?
  11. Saját fejlesztésű webáruház esetén mennyire fontos a tárhelyszolgáltató megválasztása? Mekkora pénzkiesést okozna egy nagyobb hiba a részükről?
  12. Saját fejlesztésű webáruház esetén milyen tartalomkezelő rendszert szeretnénk? Tényleg a WordPress + WooCommerce a legjobb megoldás? Melyek az előnyei ennek a felállásnak?
  13. Mi a Google Search Console? Mennyire fontos, hogy ismerjem?
  14. Mi a Google Analytics? Mennyire fontos, hogy ismerjem?
  15. Mik a Bing Webmaster használatának előnyei?
  16. Mi különbség van az között ha a hazai piacon szeretnék értékesíteni vagy ha világ szinten? Lehet csak később akarok világszinten értékesíteni, származhat hátrányom abból, ha nem gondolkodom előre?
  17. Miért a legfontosabb a gyorsaság? Hogyan tudom ellenőrizni a webshopom gyorsaságát?
  18. Hogyan tudom ellenőrizni a weboldalam egyes oldalainak megosztási nézetét? Hogyan módosíthatom azt?
  19. Milyen szabályok vannak egy webshopra nézve az országban, ahol élek? Hát milyen szabályok betartását kéri az Európai Unió tőlem? Mi az a GDPR?
  20. Milyen fizetési lehetőségei vannak a vásárlónak?
  21. Használjak-e automatizált számlázót?
  22. Ki fizesse a szállítási díjat? Érdemes-e belekalkulálni a termék árába az ingyenes szállításért cserébe?
  23. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a vásárló miután megkapta a terméket, valamilyen oknál fogva pénzvisszatérítést kér? Mennyivel nagyobb ez az arány az offline vásárlásnál?
  24. Milyen gyorsan tudok legyártani egy nagyobb rendelést? Van-e raktár készletem?
  25. Hogyan tudom elérni azt, hogy a vásárlók pozitív visszajelzéseit lássák a potenciális vásárlók?
  26. Kell-e nekem e-mail marketing?
  27. Mi az a Push Notification rendszer? Hogyan tudnám hatékonyan használni?
  28. Van-e lehetőségem saját termékképek készítésére/készíttetésére? Tudok-e teljesen egyedi termék leírást írni a termékről? Miért olyan nagyon fontos ez?
  29. Mi az a keresőoptimalizálás? Mikor érdemes kikérni egy szakember véleményét? Hát mikor érdemes rábízni a webáruházunkat hosszabb időre?
  30. Érdemes-e nekem a közösségi hálókon való jelenlétemet külső cégre bízni?
  31. Megéri-e nekem reklámokért fizetni? Milyen lehetőségek vannak? Melyiknek mi az előnye és hátránya?
  32. Lehet-e másodállásban webáruházat működtetni, vagy muszáj napi 8 órát szánni rá?
  33. Mi az az SSL tanúsítvány?
  34. Mennyi költségbe fog kerülni ha valamit fejlesztetni szeretnék a webáruházamban? Hányszor fogom újratervezni a webáruházamat a vásárlói igény függvényében?
  35. Milyen karbantartási feladatokat kell elvégezni, s milyen gyakorisággal?
  36. Hogyan tudom azonnal érzékelni, ha valami nincs rendben az áruházam körül, ha csökkennek az eladásaim, hirtelen romlanak a Google pozícióim?
  37. Milyen offline lehetőségeim vannak az online áruházam reklámozására?
  38. Fontos-e a számomra, hogy blogoljak a weboldalamon? Milyen előnnyökkel járhat? Kell-e oktassam a célközönséget?
  39. Vannak-e olyan másodlagos szolgáltatásaim, amelyek arra ösztönzik a vásárlókat, hogy nálam vásároljanak és ne másnál? Be tudom-e ezeket mutatni a weboldalamon?
  40. Érdemes-e különböző értékesítés módszereket kombinálni, vagy egy központi, eladási felület az értékesebb számomra?
  41. Mik azok a Backlinkek? Mennyire fontosak? Hogyan tudok szerezni?
  42. Mennyire értek a grafikai szerkesztő programokhoz? Hogyan tudnám ezt felhasználni? Honnan tudok jogtiszta képeket beszerezni ingyen? Megéri-e ingyenes képeket használni?
  43. Hogyan tudom könnyedén követni a konkurenciát? Milyen technikai megoldások vannak erre?
  44. Melyek azok a pontok, amelyeket elkezdhetem fejleszteni még a webáruház elkészítése előtt és nem igényelnek anyagi ráfordítást?
  45. Mikor éri meg nekem prémium szolgáltatásokat használni legyen az kulcsszókutatás, trendelemzés, grafikai szerkesztő, vagy bármi és mikor elégséges az ingyenes eszközök használata?

A +1 kérdés: Tényleg megéri-e nekem webáruházat nyitni?

Minekutána a fenti kérdés sorból is érződik, hogy számos jogi buktató, technikai akadály, végzetes stratégiai döntés között kell evickélni egy kis ladikkal, amelyet tengerjáró óriásként ad el önnek egy webáruházak készítésével foglalkozó cég, vagy sokszor egy designer cég, joggal merül fel a kérdés önben, hogy megéri-e az egész webáruházasosdi?

Sajnos az is tény, hogy a fenti kérdések bármelyikét tudnánk legalább 3 kérdéssel még bővíteni.

Azt is megkockáztatjuk, hogy minimum egy ember 8 órai munkáját igényli egy webáruház sikeres működtetése, tehát ki kell termelni minimum 1 fizetést, üzem költségeket és reklám költségeket is.

Mi mégis azt mondjuk, hogy ha több szaktudással rendelkezik, mint az a pizzéria amelynek rendszerint elküldjük a rendelést online, és utána felhívjuk telefonon, hogy küldtünk egy rendelést és kérjék meg pincérlányt, hogy szaladjon hátra a konyhára és vegye át a rendelést (igaz történet alapján), tehát ha egy kicsit is otthonosan mozog az internet világában, képes a kliensekkel az online kommunikációra, akkor meg fogja tudni találni az ön pénztárcájának legjobb megoldást, és nem fogja a webáruház indítása lenullázni a vállalkozást.

Ha pedig úgy érzik, hogy a jövőben számos kérdésük adódna, és ezen kérdésekre lehet, hogy a mi blogunkba találnak választ, akkor tudják mit kell tenni. Kövessenek minket! Webáruházra fel!

 

Hasznosnak találtad ezt a cikket? Tetszik az, amit el akarunk érni az online térben? Akkor kérlek mutasd meg ezt másoknak is.